 |
 |
| Főoldal / Gyik / Hírlevél / Hasznos lehet / |
|
|
|
|
Hogy számíthasson rád gyermeked a bajban! |
|
Gyermekbalesetek!
|
| Tipikus gyermekbalesetek ismertetése. Tanácsok a megelőzésre és az elsődleges teendőkre. |
|
|
A forgolódás időszaka és veszélyei. A csecsemő 3-4 hónaposan már elkezd forgolódni. A második hónapban már az oldaláról a hátára tud fordulni. Négy hónaposan már a hátáról is képes az oldalára fordulni. A második negyedév végére már teljes fordulatot képes megtenni. Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy a csecsemőket egy pillanatra vagy akár 1-2 percre is magára hagyják a pelenkázón. Lehet, hogy eddig nem fordult oldalra, de előfordulhat, hogy pont most fogja megtenni. Így a baba leesik. A következménye jobbik esetben agyrázkódás, rosszabbik esetben koponyatörés, belső sérülés lehet.
Traumás eredetű, működési károsodás, mely eszméletvesztéssel járhat és legtöbbször maradványtünetek nélkül gyógyul. Tünetei –eszméletvesztés, mely néhány percig tart -szédülés -hányinger, hányás -fejfájás, amit a csecsemő csak erős sírással tud jelezni -halvány bőr
Az esésből adódó trauma a csontok törésén kívül koponyaüregben lévő agyállomány sérülését valamint koponyaűri vérzést is okozhat. KOPONYACSONTTÖRÉS esetében törhet a koponyaalap vagy a koponyaboltozat. A koponyaalapi törés mindig nyílt törés, mert az orr garat a dobüreg felé megnyílik a koponyaüreg. Ha a tüneteket megfigyeljük, akkor megállapítható, hogy a koponyaalapi árkok közül melyik sérült. a) Elülső árok-ennek törése esetén az orrból agyvízzel keveredett vér csorog illetve a szem körül „pápaszem „vérömleny alakul ki. b) Középső árok –ekkor a fülből szivárog az agyvízzel keveredett vér és a vérömleny a fül mögött, jelentkezik. c) Hátulsó árok – törésénél az agyvízzel kevert vércsorgás a hátsó garatfalon tapasztalható. Laikus nem ismeri fel és a vérömleny a tarkón alakul ki. Mindhárom törést agyrázkódás is kíséri. Koponyaboltozati törés feltételezhető, ha a hajas fejbőrön vérömleny tapintható vagy horpadást észlelünk. KOPONYAŰRI VÉRZÉS okozója lehet az agyburki ütőér vagy a visszér sérülése. A vérzés a koponyaüregben történik, ami a puha agyállomány felé terjed és az agy nyomás alá, kerül. Tüneteiből nem igazán lehet rájönni: -1-2 perces eszméletvesztés -fejfájás -szédülés -hányinger, hányás -1/2-1 óra múlva ismét eszméletvesztés léphet fel.
Akkor beszélünk róla, ha a testüregbe vérzés következett be. Mivel kívülről egyáltalán nem látszik, a vérveszteség tünetei észlelhetők. Mivel a keringő vérmennyiség fokozatosan csökken a csecsemőn sápadtság verejtékezés figyelhető meg és el is ájulhat. A pulzusát tapintva szapora és alig tapintható.
MEGELŐZÉS ÉS TEENDŐK A csecsemőt soha NE hagyjuk magára a pelenkázón. Mielőtt ráfektetnénk a gyermeket mindent készítsünk a kezünk közelébe. Ha mégis elfelejtetünk valamit, akkor ölbe a kicsit vagy tegyük be a kiságyába. Ha nem sikerült megelőzni a bajt: 1) AGYRÁZKÓDÁS esetén figyeljük meg a csecsemőt, fektessük és csak a legszükségesebb esetben, mozgassuk. Ha a csecsemő nem eszik, hány, sápadt és aluszékony vigyük, az orvoshoz vagy hívjuk ki a gyermekorvosi ügyeletet. 2) KOPONYATÖRÉS -él ujjainkkal óvatosan tapogassuk végig a csecsemő fejét, hogy a törést megtaláljuk, ha a fülből vérrel keveredett agyvíz csorog, helyezzünk steril gézlapot a sebre, de ne tamponáljuk és fordítsuk a fejét arra az oldalra és hívjuk ki a mentőket. Koponyaboltozati törés esetén a csecsemőt helyezzük nyugalomba és hívjuk ki a mentőket. 3) KOPONYAŰRI VÉRZÉS esetén is azonnal mentőket kell hívni! A vérzés gyanújára a pupillák különböző tágassága is felhívja a figyelmet. 4) BELSŐ VÉRZÉS -nél mint említettem csak a sápadtság és a verejtékezés hívhatja fel a figyelmünket. Ebben az esetben is helyezzük a csecsemőt nyugalomba és hívjuk a mentőt.
Az előbb épp csak odáig jutottunk, hogy gyermekünk csak 3-4 hónapos és máris mekkora baleset érheti. Most menjünk a fejlődésben tovább és lássuk milyen veszélyek is, fenyegetik a mi kis szemünk fényét.
4 hónapos kortól a csecsemő elkezd „tapogatni” Kezével megérinti a keze ügyébe kerülő tárgyakat. 5 hónapos kortól viszont már szándékosan fogja meg a tárgyakat, és azokat eleinte nehezen engedi el. 6 hónaposan nézegeti, tapogatja és meg is kóstolja azokat
Ebből a kóstolásból félrenyelés léphet fel. Ekkor a félrenyelt tárgy a gégebemenet közelében a hangrés környékére kerül és így elzárja a levegő útját, és fulladás léphet fel. A félrenyelés tüneteit hamar fel lehet ismerni. a) A csecsemő kapkodva veszi a levegőt b) Légzés közben éles sípoló hang jelentkezhet c) Arca szederjessé válik d) Eszméletét vesztheti Ha a segítség késik 2,5 -3 perc múlva a légzés leáll, amit keringésmegállás követ és beáll a klinikai halál! A félrenyelt tárgy a nyelőcsőbe is bejuthat, majd a gyomorba kerül. Szerencsés esetben pár nap alatt a széklettel távozhat. Ezért a székletet pár napig figyelni kell, hogy valóban távozott-e. MEGELŐZÉS, TEENDŐK 1) Légúti idegen test esetén azonnal fogjuk meg a két lábát és lógassuk fejjel lefelé, miközben a hátát erélyesen ütögetjük. A csecsemőt a lábunkra is fektethetjük hassal lefelé, hogy a feje lelógjon és így ütögessük a hátát, míg az idegen test távozik. Ha nem sikerül így eltávolítanunk és a csecsemő fullad, illetve elkékül, azonnal hívjuk ki a rohammentőt. 2) Lenyelt idegen test esetén itassuk meg a csecsemőt, hogy a tárgy biztos lejusson a gyomorba. Ezek után figyeljük a székletét pár napig, hogy távozott-e az idegen tárgy. Ha a csecsemő hasfájást jelez, nehezen nyel, vagy hányna, azonnal vigyük orvoshoz. Abban az esetben is azonnal orvosi ellátás szükséges, ha éles vagy hegyes tárgyat nyelt le.
Hogyan előzhetjük meg ezeket? Ne adjunk a csecsemőnek akkora játékot, ami teljesen befér a szájába. Kóstolgatási időszakában plüss állatot se adjunk neki, mert a szem helyén lévő gombot vagy az orrán lévő műanyagot könnyen le tudja harapni, illetve az állatka szőrét is könnyen lenyeli. Ha mi felnőttek bármit leejtünk a földre (fülbevaló, gomb) azonnal keressük meg és vegyük fel, mert ha azt mondjuk „majd később” addigra a kicsink biztos megtalálja és megkóstolja!
6 hónapos kórtól felgyorsul a fejlődésük. Ekkor már segítséggel fel tudnak ülni, de szilárdan, egyedül csak 7-8 hónaposan képesek. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a csecsemőt magas kisszékbe, etetőszékbe ültetik. Ez nem lenne baj, ha valaki folyamatosan ott van mellette, és csak rá figyel, Ha nem tudunk ott ülni mellette, akkor inkább alacsony kisszéket vegyünk. Így ha kiesik belőle, akkor horzsolással, kis ütéssel megússza. A magasból esés következményeiről (agyrázkódás, koponyacsonttörés, Koponya űri vérzés és belső vérzés) már az előzőekben írtam.
Most a töréseket szeretném bemutatni.
-A szervezet stabil vázát a csontrendszer alkotja A csontok élő csontszövetekből és a bennük lévő szervezetlen állományból állnak. A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. - hosszú csöves csont: végtagokon - lapos csont: koponya -köbös csontok: csigolya kéz –és lábtő csontok -rövid csöves csont -légtartalmú csont A csontváz feladata a test szilárd vázát alkotja, a mozgás passzív szerve rajta tapadnak az izmok, a testüregeket fogja közre és védi a bennük lévő életfontosságú szerveket és a szivacsos állományában a vérképzés szerve, foglal helyet. Törésnek nevezzük, ha a csont állománya mechanikus erő hatására megszakad. A törésnek három formáját különböztetjük meg 1) Zárt törés: ha a törés felett a bőr nem sérül meg. 2) Nyílt törés, ha a bőr is sérül 3) Zöldgally-törés: gyermek és serdülőkorban fordul elő, ilyenkor a csonthártya nem szakad el csak ezen belül a csonton, keletkezik repedés vagy törés A törés gyanújelei: -fájdalom -duzzanat -mozgáskorlátozottság
A törés biztos jelei: -alakváltozás -kóros mozgathatóság -csontrecsegés -nyílt törés esetén a sebben látható vagy abból kilógó csontvég. Teendő: A sérült csontot rögzítsük úgy, hogy ne tudjon elmozdulni és adhatunk fájdalomcsillapítót is. Nyílt törés esetén a sebszéleket fertőtlenítsük, majd tegyünk rá steril gézlapot Az erős vérzést csillapítani kell.
Egyes törések ellátása: 1) Felkarcsont törés esetén a kart egy háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz úgy, hogy a könyök behajlítva legyen a mellkas előtt. Rugalmas gézzel is rögzíthetjük így a kart. 2) Alkartörésnél az egész alkart fektessük egy háromszögletű kendőbe és kössük fel a sérült nyakába. 3) Combcsont töréskor a sérült nem tudja a nyújtott lábát felemelni. Biztosítsunk mozdulatlanságot úgy, hogy a tört végtagot támasszuk meg oldalról pokróccal, kabáttal. Hívjuk ki a mentőket. 4) Lábszártörés: A lábszár két csontból áll szárkapocscsontból és a sípcsontból. Mindkettő esetén bokatáji duzzanat is létrejöhet. A mentők kiérkezéséig támasszuk meg a végtagot a talált helyzetben és a cipőt, zoknit, harisnyát távolítsuk el. Nyílt törés esetén a sebet lássuk el. A sebszéleket fertőtlenítsük 70%-os alkohollal vagy betadinnal majd steril gézlappal fedjük. 5) Koponyatörés: lásd előző részben a forgolódás veszélyei címszó alatt. 6) Gerinctörés gyanújakor a gyereket hagyjuk a talált helyzetben. NE MOZGASSUK, mert nagyobb kárt tehetünk benne. Hívjunk mentőt. 7) A kulcscsont és a lapockatörésnek szinte megegyeznek a tünetei, vagyis az érintett oldalon a karját nem vagy csak nehezen tudja mozgatni. A sérült oldalon lévő felkart háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz. Hívjuk, ki a mentőket vagy vigyük a traumatológiára (baleseti sebészetre) MINDEGYIK TÖRÉS ELLÁTÁSÁNÁL a CÉL az HOGY a TÖRT VÉGEK ELMOZDULÁSÁT MEGAKADÁLYOZZUK: A törések kezelése a tört csontok külső (gipsz, műanyag rögzítőkötés) vagy belső (csavar, lemez) stabil rögzítése. A csonttörés gyógyulási ideje kb. 6 hét, de a törés típusától is függ. A gyógyulás hosszú időt vehet igénybe, akár hónapokat is.
Gyermekünk előtt egyre nagyobb tér nyílik meg, ahogy elkezd kúszni, mászni. 6 hónapos kórtól várható, hogy gyermekünk elkezd mászni. Attól azonban nem kell megijedni, ha ez kimarad a felülés után, feláll és jár is Minden csecsemő, másként tud mászni. Van aki hátrafelé halad, van aki oldalra. Az is előfordul, hogy akinek nagyon tetszik a mászás ő később fog járni. Mivel még mindig a padló a legjobb játszótér számára nézzük, meg milyen tárgyak vannak a magasságában. Itt főleg a szabadon lévő konnektorokról szeretnénk említést tenni. Mivel a gyermek kíváncsi bele nyúlhat, vagy apró játékokat dughat bele. Így áramütést szenvedhet.
A szervezeten átfolyó áram erősségét befolyásolja az áram belépési helyén a bőr vastagsága és szárazsága. Az otthoni használatban lévő 220 V feszültségű váltóáram frekvenciája 50 HZ, vagyis másodpercenként 50-szer éri áramütés a szervezetet. Az egyenáram hatására az áram addig folyik keresztül az érintett testrészen, amíg az a feszültségforrással érintkezik. Négyféle hatása van az áramütésnek a szervezetre.
1) SZöveti energiahatás, ami az áramjegyben nyilvánul meg. Ez az áramnak a be és kilépési pontjain alakul ki. 2) Hőhatás melynek következtében különböző kiterjedésű és különböző mélységű égési sérüléseket okozhat. 3) Elektrolitikus hatás melynek következtében töltésmegoszlás jön létre a szervezetben. Ez ritkán fordul elő. 4) Bioelektromos hatás, amikor az áram a szívizomra, vázizomra a képi és a perifériás idegrendszerre fejti ki a hatását. Teendők: Amíg a főkapcsolót vagy a biztosítékot nem kapcsoltuk le addig ne érjünk hozzá. Ez után ellenőrizzük az életjeleket. Ha a légzése és a keringése rendben, de eszméletlen a gyermek fordítsuk az oldalára. Hívjuk ki a mentőket! Ha a gyermek nem vesztette el az eszméletét, és láthatólag jól van, akkor is minél hamarabb vigyük orvoshoz. Megelőzése a használaton kívüli konnektorokba vakdugókat teszünk, melyeket a gyermekek nem tudnak kiszedni.
Elérkezett a pillanat, amikor gyermekünk feláll. Ez kb. a 8-9. hónapban alakul ki. Eleinte kapaszkodva, huppanásokkal megszakítva teszi meg az első lépéseket. Amikor már biztosabban megy bejárja az egész lakást, mert így hogy már magasabban van új dolgokat, fedez fel. Most vannak veszélyben az alacsony polcok és dohányzóasztalok. Ezekről minél hamarabb pakoljunk feljebb. Mivel már az alsó szekrények kilincsét is eléri a szekrényben lévő dolgok is veszélyben, vannak vagy inkább a gyerek van veszélynek kitéve tőlük. Itt említeném meg a gázkészülékeket is, melyeknek gombjait olyan jól lehet tekergetni. Ebben a részben a szénmonoxid mérgezésről és a marószer okozta mérgezésekről, ejtenénk néhány szót.
A szénmonoxid színtelen, szagtalan és a levegőnél könnyebb gáz. Nem tökéletes égéskor keletkezik. A falakon könnyen átdiffundál, így a ház más helységeiben is okozhat mérgezést. Mivel a légutakat nem izgatja, könnyen belélegezhető. A vérben sokkal erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vérfesték), mint az oxigén, így az oxigén ellátás romlik. A mérgezés tünetei: -lüktető fejfájás -szédülés -hányinger-hányás -zavartság -fulladásérzés -izomgyengeség -ájulás -görcsrohamok (az o2 hiány miatt) -légzésbénulás Teendők: mielőtt bemennénk a helységbe valamilyen anyagot (pólót, textilt, zsebkendő) tegyünk a szájunkra a gázt zárjuk el és a mérgezettet, azonnal vigyük ki a szabad levegőre, és helyezzük stabil oldalfekvő helyzetbe Mivel a robbanásveszély is fennállhat, NE gyújtsunk, se, tűzet se villanyt! Hívjuk ki a mentőket és a tűzoltókat.
A háztartásban használatos számos tisztítószer lúgos vegyi hatású. A lúgok szövetekre jutva szövetelhalást okozhatnak. Ha a gyerek megtalálja a tisztítószert, akkor megihatja, magára öntheti, szemébe kerülhet. Tünetei: a lúg elfogyasztása során a nyálkahártya felmaródik nyelőcső-gyomor fájdalom, jelentkezik, nyelési esetleg légzési nehézség lép fel hányás, hányinger kíséretével. A nyál és a száj nyálkahártya síkos tapintású. ---3%-nál töményebb lúg ivása esetén nyelőcső-felmaródás és szövetelhalás alakul ki. ---20%-nál töményebb lúg lenyelése halálos lehet. A bőrre kerülve vöröses elváltozást, égő érzést vált ki. A szembe kerülve látászavart vérbőséget és könnyezést vélt ki. Teendők: a gyereket NE HÁNYTASSUK! ,mert a lúg hánytatás esetén vissza felé még egyszer végigmarná a tápcsatornát. A gyerekkel itassunk 1-2 korty vizet, hogy lássuk biztosan jól, nyel-e majd utána itassuk meg tejjel. A tej bevonja a nyálkahártyát, és ha mégis hányna a gyerek, akkor csökkenti a további károsodás veszélyét. Ha a lúg a hátára került, akkor a ruháját vegyük le, és tiszta vízzel mossuk le. A szembe került lúgot 20-30 percig bő vízzel öblögessük. Minden esetben az ellátás közben hívjuk ki a mentőket.
Erős savak is megtalálhatóak a háztartásban ezek a vízkőoldószerek illetve a 20%-os ecet. A sav helyi maró hatást fejt ki a bőrön és a nyálkahártyán. Tünetek: lenyelés esetén a fájdalom a szájüregben, garatban, nyelőcsőben és a gyomorban lép fel. A felmaródás helyén pörkök láthatók. Nehezített nyelés és véres hányás alakulhat ki. Ha a sav belélegzés útján került a szervezetbe, akkor nehezített légzés és gégeduzzanat jön létre. Szembe kerülés esetén könnyezés vérbőség alakul ki égő szúró fájdalom kíséretébe. Bőrrel érintkezve a sav vöröses elváltozást, fájdalmat és maró égő érzést okoz. Teendő: LÚGGAL NE PRÓBÁLJUK SEMLEGESÍTENI a SAVAT!!! Lenyelt sav esetén NE HÁNYTASSUK, hanem itt is nyelési próbaként itassunk pár korty vizet, majd 1-2 dl tejet. Légútba került sav esetén szüntessük meg a további belégzést, és a gyereket helyezzük félig ülő helyzetbe, lehetőleg ablaknál, hogy friss levegőt tudjon belélegezni. A szembe jutott savat 10-15 percen keresztül mossuk bő vízzel: Ha a sav a ruhára került, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el a felmart bőrt, pedig minimum 15 percig bő vízzel mossuk le. Minden esetben az első ellátás után a gyermeket szállítsuk mielőbb orvoshoz. Bőrt ért sérülés esetén sebészeti vagy égési osztályra kell szállítani. Légúti károsodás esetén gégészet intenzív osztály, a szembe jutott szer esetén szemészetre kell szállítani. Lenyelés esetén belgyógyászatra illetve intenzív osztályra kell eljutatni a gyermeket. Az illetékes orvoshoz el kell vinnünk azt a szert is, ami a sérülést okozta.
Gyermekünk elkezdi megismerni a tágabb világot már nem csak a padlót használja a mászás során, hanem asztalra, székekre, szekrényekre mászik. Ilyenkor főleg a gyógyszerekre és az alkoholra kell figyelni, ne hagyjuk őket elől. Nézzük, meg mit tegyünk, ha gyermekünk megtalálja az alkoholt és a fenekére néz a pohárnak / üvegnek, illetve ha előfelejtett gyógyszereket kóstol.
Az etilalkohol narkotikus hatással bíró zsíroldékony vegyület. Otthon általában szeszes italok formájában fordul elő. A szervezetbe kerülve gyorsan felszívódik Legszembetűnőbben a központi idegrendszerre hat. A gyerekek alkoholtűrő képessége nagyon alacsony, így már kevés alkohol Elfogyasztása is eszméletlenséget, görcsrohamot, légzésleállást okozhat Ha a kisgyermek alkoholt fogyasztott hívjuk ki a mentőket.
Altató – nyugtatószerek Ez a mérgezési forma a leggyakoribb, mert a nagyszülők hajlamosak rá, hogy gyógyszereiket elől hagyják, illetve Ők már biztosan szednek valamilyen altatót -nyugtatót. Tünetei: -csípős, szúrós, aromás szag -szűk pupillák -száradt száj -erős izzadás -a bőrön vízzel telt hólyagok jelenhetnek meg, Teendő: a gyereket hánytassuk meg, ha eszméletlen, akkor fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe. Minden ékszert (fülbevalót, nyakláncot, gyűrűt) vegyünk le a gyerekről és hívjuk ki a mentőket. Ha megérkeztek adjuk oda nekik a gyógyszeres dobozt, amiből szerintünk a gyerek kivette a szereket.
Béta blokkoló mérgezés Ide a magas vérnyomás gyógyszerei és a ritmuszavarok gyógyszerei tartoznak. Tünetei: RR esés következtében szédülés, fejfájás, és nehéz lélegzés. Teendő: hánytassuk meg a gyereket majd hanyatt fektetve a lábait, emeljük fel az alacsony RR miatt és hívjuk ki a mentőket.
TheophylIin –mérgezés Az asztmás betegek hörgőgörcsének a gyógyszere okozhatja. Tünetei:- hányás - remegés - RR esés (ezt a sápadt verejtékező bőrről ismerhetjük fel) - görcsrohamok Teendő: RR esés esetén orvosi ellátás szükséges.
Sebnek nevezzük, ha a bőr a nyálkahártya illetve az alattuk található szövetek folytonossága külső behatásra megszakad. A sebeket keletkezési mechanizmusuk szerint osztályozzuk. Ennek alapján a seb lehet: 1) Vágott seb: ék alakú éles eszköz hoz létre. A sebszélek élesek a szövetroncsolódás minimális a fájdalom kicsi a vérzés nagy. 2) Horzsolt seb: a bőr felületével párhuzamos behatás okozza Pl. földön való csúszás. Ilyenkor a bőr felületi rétegei érintettek. A vérzés kicsi. 3) Zúzott seb: tompa erőhatásra kialakuló seb. A vérzés kicsi a szövetroncsolódás nagy. 4) Szúrt seb: hegyes eszköz okozta sérülés. A nem kellően elzárt kések, ollók, hegyes eszközök okozzák. A sebtátongás kicsi a látható vérzés kicsi, de testtájtól függően a belső vérzés nagy lehet. 5) Harapott seb: ezt emberi és állati harapás is okozhatja. Az emberi harapást okozhatja testvér, óvodatárs. Az állati harapás közül leggyakoribb a kutya és macskaharapás. A sebtátongás változó a fertőzés veszélye nagy. 6) Lőtt seb: sajnos ezt is meg kell említeni, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyereket lőtt sérüléssel viszik kórházba. Lőtt sérülésnél a vérzés többnyire a szövetek között történik a vérzés erőssége változó és a fájdalom erőssége is a lövedék súlyos szervsérüléseket, okozhat. Seb jellemzői: a vérzés történhet a külvilág felé vagy a szövetek közé. A fájdalom minden sebnél változó nagyságú. A seb keletkezése folyamán sebtátongás alakul ki, ami azt jelenti, hogy a seb szélei eltávolodnak egymástól ez által a sebbe korokozók, juthatnak be így kialakulhat a sebfertőzés. Ellátás: a sebkörnyéket sebbenzinnel vagy betadinnal tisztítsuk meg úgy, hogy a sebszéltől távolodó mozdulatokkal 1-2 cm széles sávban bekenjük. A sebre helyezzük a steril gézlapot, melyet gézpólyával vagy ragtapasszal rögzítünk. Ha idegen test került a sebbe azt, csak akkor szabad eltávolítani, ha kézzel vagy eszközzel könnyen kiemelhető és így újabb sérülést nem okoz. Ha az idegen testet nem tudjuk eltávolítani, vagy feltehetőleg eret tamponál akkor a tárgyat gézzel körül, kell pólyálni majd rögzíteni. Megelőzés. Nem minden sebet tudunk megelőzni. Amit igen arra figyeljünk. Megelőzhetjük a vágott vagy szúrt sebet úgy, hogy a késeket, ollókat és egyéb hegyes tárgyakat kellő magasságba rakjuk, illetve fiókokat biztonsági zárral látjuk el, amit a gyerek nem tud kinyitni. Ezen kívül a lőtt sebet is meg tudjuk előzni, ha a pisztolyokat, puskákat kulccsal zárható dobozban tartjuk és a kulcsot mindig magunknál, tartjuk. Valamint a gyerek ne lássa, hogy a dobozt hova tesszük.
Vérzés, Vérzéscsillapítás Vérzés akkor keletkezik, amikor az erekben keringő vér az érfal sérülésekor a külvilágba jut. A vérzés történhet a külvilág felé akkor a vérzést szabad szemmel, láthatjuk illetve befelé (belső vérzés) amikor a vér a szövetek közzé vagy a testüregbe kerül. Ebben a fejezetben a külső vérzésekről és azok csillapításáról esik szó. a) Gondolom már mindenki vágta meg magát késsel vagy papírral. Ekkor kapilláris (hajszálér) sérülés történik , a vérzés gyöngyöző és piros. Ellátása a seb környékét fertőtlenítsük betadinnal vagy 70%-os alkohollal majd steril gézlappal fedjük és ragasszuk le. Sebtapasz is alkalmazható fertőtlenítés után. b) Gyakori, hogy a lakásokba üveges ajtókat szerelnek be. Ezekben a lakásokban előfordul, hogy a gyerek nekifut az ajtónak vagy a huzat becsapja, így az üveg összetörik. Az üvegdarabok vénás vérzést is okozhatnak. A vénás vérzést jellemzi, hogy a vér sötétpiros és folyamatosan folyik. Ellátásában fontos, hogy a gyereket először fektessük le és a vérző testrészt, emeljük magasra. A seb környékét fertőtlenítsük és fedjük le steril gézlappal melyre kemény gézgombócot, vagy kibontatlan géztekercset helyezzünk, és pólyálással rögzítsük le. Ha a kötés átvérzik akkor az előző kötésre, helyezzük az újabb gézgombócot és ott is pólyázzuk. c) A harmadik vérzésfajta az artériás vérzés, amit szintén okozhat üvegdarab. Ilyenkor a vér színe világos piros és a szív összehúzódásának megfelelően pulzálva ürül a sebből. Rövid időn belül elvérzést okozhat. A gyereket fektessük le és a vérző testrészt, emeljük fel úgy, hogy a vérző artériát (verőeret) ujjunkkal a szív és a sérülés között a csonthoz nyomjuk. A sebet tamponáljuk, ki majd helyezzünk rá nyomókötést az előzőekben leírtak alapján. Ezek után vigyék el az ügyeletes gyereksebészeti osztályra. GYEREKEKNÉL LEGGYAKRABBAN AZ ORRVÉRZÉS ÉS a SZÁJBÓL VALÓ VÉRZÉS FORDUL ELŐ. Nézzük ezekben az esetekben mi is a teendő: Orrvérzés Általában ütés következtében fordul elő, de erős orrfújáskor is jelentkezhet. A gyereket ültessük le, és a fejét hajtsa előre miközben ujjainkkal az orrszárnyait, fogjuk össze kb. 10 percig. Ha a vérzés elállt ne fújja ki az orrát pár órán, keresztül csak törölje, mert az orrfújás újabb vérzést indíthat el. Vérzés szájból Leggyakrabban foghúzáskor fordul elő, illetve ha kitörik a fog. Hajtsunk össze egy gézdarabot és haraptassuk rá a gyereket. A száját ne öblögessük.
Égési sérülés már pár hónapos korban érheti gyermekünket, amiben a legtöbbször a szülők a vétkesek. Leggyakoribb veszélyforrások: -Kezünkben (ölünkben) a csecsemővel kávézunk vagy tápszert, készítünk. -Forró vizet a földön hagyunk. -Földre lógó vezetékek, amelyek nehéz meleg tárgyakban végződnek. (vasaló, olajsütő) -Fűtőtest, kályha helytelen építészeti kivitelezése -Meleg víz, amely túl forró (50 C o feletti) - Napon felejtett gyermek. Az égés okozta károsodás mértékét fokokban, határozzuk meg. I. Fokú – csak a bőr felső rétege károsodik, a bőr kipirul, fájdalmas lesz. II. Fokú –a bőr minden rétegét érinti: A bőrfelszín piros, a bőr rétegei között hólyagok alakulnak ki. III. Fokú – a károsodás érinti a bőr alatti szöveteket is. Az égés területe fehéres-szürkés felületén a hólyagok megrepednek. I. IV. Fokú – az adott testrész szövetei elégnek illetve szenesednek. Égési sérült ellátása: Az égett testfelületet 15-30 percig hideg folyóvízzel hűtsük. Így megakadályozhatjuk, hogy az égés mélysége és az égett terület felszíne megnőjön. Az égett felületet fedjük le sterilen, illetve ha nagy a terület, akkor a gyereket tekerjük egy tiszta lepedőbe. Ha a gyereket agy felületen érte a sérülés a ruháján keresztül, akkor azt NE vegyük le róla, hanem azzal együtt hűtsük a testét. Azonnal hívjuk ki a mentőt, ha az égés a gyerek tenyerénél nagyobb, ha kisebb az égés (4-5 tenyérnyi) vigyük el az orvosi ügyeletre. Égés hatására a szervezet egészét károsan érintő folyamat alakulhat ki, melyet égésbetegségnek hívunk. A nagy fájdalom és a folyadékveszteség shock folyamatot indít meg. A sérült bőrön keresztül a baktériumok is könnyebben bejutnak a szervezetbe, ahol súlyos fertőzéseket okozhatnak. NAGYON FONTOS!! AZ ÉGETT TESTFELÜLETRE NE SZÓRJUNK, ÉS NE KENJÜNK SEMMIT:
Egyre több lakásban tartanak kutyát. Az állat viszont nehezen tűri a bezártságot és az egyedül létet. Ahol eddig az állat körül forgott minden, de most már egy új kis jövevény lett az első, ott a kutyus féltékeny lehet és ennek hangot is adhat úgy, hogy neki támadhat az új családtagnak. Harapás: a fogak által a bőrön való áthaladása. Minden harapásos sérülés veszettség – fertőzés veszélyes lehet! Ezért fontos az állatokat évente oltatni. Ha ez nem történik meg, akkor ez a fertőzés a gyermekre nézve halálos lehet. A fertőzés elkerülése érdekében védőoltást (tetanusz oltást) adnak a gyermeknek A seb ellátása, ha kisebb sérülésről van szó, akkor a seb környékét tisztítsuk meg tiszta vízzel, majd fertőtlenítsük a sebet, végül tegyünk rá steril lapot és rögzítsük! Ha ezt elvégeztük, vigyük a gyermeket sebészeti rendelőbe, az állat oltási könyvével együtt. Ha a sérülés nagyobb azonnal hívjuk ki a mentőket! Az állatot zárjuk el úgy, hogy ne tudjon kijönni, nehogy még valakit megtámadjon! A harapás után az állatot általában 10 - 14 napig megfigyelik.
Ha otthoni baleset áldozata lett a gyerek először is mérjük fel a helyzetet, hogy a diszpécsernek el tudjuk pontosan mondani, hogy mi történt. A mentők telefonszáma 104, ami minden telefonvonalról ingyenesen hívható. Mobiltelefonról a 112-es segélyhívószám is hívható, ami szintén ingyenes. Lejárt feltöltő kártyás telefonról pin kód beütése nélkül is hívható A legfontosabb a telefonálás során, hogy addig ne tegyük le a telefont, amíg a diszpécser nem bontja a vonalat. A következő adatokkal segíthetjük a mentők munkáját: - mutatkozzunk be és adjuk meg a telefonszámot, amiről felhívtuk a 104-et az esetleges visszahívás miatt. - Ki az ellátásra szoruló (beteg neve, kora) -Mi történt? -Mondjuk meg a pontos címet (település neve, utca, házszám, emelet, kaputelefon, kiírt név) - A mentők kiérkezéséig tanácsot is kérhetünk az esetleges teendőkről a diszpécsertől. Az ellátás során az otthon található házi patikai eszközöket vesszük igénybe.
A légzés és a keringés leállása nem egyszerre következik be, hanem az egyik megszűnésének a következtében áll le a másik is. Légzésmegállás (áramütés, légúti idegen test esetén) esetén az oxigénhiány miatt A szívizom működése lassul, majd leáll. Keringésleállás esetén a légzés megváltozott sóhajtásszerű nagy légvételek után leáll. Légzés vizsgálatakor a mellkast oldalról vissza egy szintbe hajtott fejjel nézzük. Így keressük a mellkas és a has légző mozgásait, a mellkast kb. fél percig, figyeljük. Keringés vizsgálata az artériák lüktetésének a tapintásával történik. (Az artériák azok a verőerek melyek az O2 dús vért szállítanak a szövetekhez.) Ezt nézhetjük a nyakon az úgynevezett nyaki ütőéren, ami a gégétől 1-2 cm-re jobbra illetve balra található. Gyereknél talán könnyebb a lágyékhajlatokban található visszér tapintása Mindkét esetben egyszerre csak az egyik oldalon keressük a lüktetést, a pulzusszámot min 10 mp-ig számoljuk. A légzés és a keringés mellett még érdemes megfigyelni a bőrt, ami lehet sápadt, szederjes, kipirult, hideg vagy nyirkos tapintású. Megfigyelésre ajánljuk a pupillát (szembogár) tágasságát és a tudatot, hogy a gyermek eszméleténél van-e vagy görcsrohama van.
Ezt azért kell létrehoznunk, hogy az eszméletlen gyermek köhögés vagy hányás esetén ne nyelje félre a váladékot, mielőtt fordítanánk, a gyereket meg kell bizonyosodni róla, van –e valamilyen törése, ezért a testét végig kell tapogatni. Ennek akkor van jelentősége ha pl. magasból esett le. Először is térdeljünk le mellé és a lábait térdben hajlítsuk be. Döntsük magunk felé a gyereket, miközben a másik oldalon lévő kezét helyezzük a medencéje alá. A hozzánk közelebb eső kezét tegyük keresztbe a mellkasán, majd a gyereket fordítsuk a tőlünk távolabb eső oldalára. A fejét egy kicsit húzzuk hátra és tegyük kezét az arca alá, úgy hogy az esetleges váladék ki tudjon csorogni. A felénk eső karját kicsit húzzuk hátra és a felső behajlított lábát nyújtsuk ki. Említettem, hogy a testét végig kell tapogatni törés keresése céljából, mert bizonyos esetekben ez a stabil oldalfekvő helyzet nem hozható létre. Ezek az esetek: -gerinctörés -mellkasi sérülés -felkarcsonttörés -medencetörés -nyílt hasi sérülés -combtörés
A házi patika gyógyszereket, kötszereket és az egészség helyreállításához, megóvásához szükséges egyéb cikkeket tartalmazhat melyeket egy zárható szekrényben kell elhelyezni. Mi legyen a szekrényben? - 2 csomag steril gézlap - hashajtók - 2 csomag szegett szélű mullpólya - torokfájás elleni szerek - 2 csomag gyorskötöző mullpólya - c vitamin - 2 darab rugalmas pólya - kamilla, hársfavirág tea - 1 doboz hansaplast - Betadin oldat - 1 darab háromszögletű kendő - sebbenzin - 1 csomag steril vatta - lázmérő - kötszerkapocs, biztosítótűk - olló (kötszervágáshoz ) - fájdalomcsillapító kúp és tabletta (algopyrin) - csipesz - hasmenés elleni szerek (smectra por) - lázcsillapító szerek (kúp, szirup, tabletta)
Ezeken kívül még mindazok a gyógyszerek kapjanak helyet benne melyeket az orvos a családtagoknak felírt. A tartósan szedésre kerülő gyógyszereknek is ez a biztonságos őrzési helye.
Mi nem való a házi patikába ? Ne tegyünk a gyógyhatású készítmények közzé kozmetikai cikkeket, festékeket, oldószereket, élelmiszereket illetve rovarirtó szereket.
Meddig tartsunk egy gyógyszert? Az 1986 után gyártott gyógyszerekre mind a külső mind a belső csomagolásra rá van nyomtatva a lejárati időpont . A lejárati időpont nélkül forgalomba került gyógyszerek max. 5 évig használható fel, mert ez után a gyógyszer veszít a hatékonyságából. Vannak olyan készítmények, melyek csak 7 napig – 1 hónapig használhatóak fel. Ilyen például a felbontott szemcsepp, amit 7 napig használhatunk fel. A gyerekek számára készített kanalas orvosságok, szirupok, melyeket a gyógyszertár állít elő szintén rövid határideig tárolhatóak.
Ne feledje! A házi patika tartalmát évente minimum egyszer nézzük át és vigyük vissza a gyógyszertárba mindazokat a gyógyszereket, amelyek határideje lejárt vagy nem tudjuk, hogy mire írta fel az orvos és mióta áll a házpatikánkban. A fent javasolt jegyzet alapján vizsgálja át a patikáját, hogy teljes-e, mert váratlan balesetek, rosszullétek mindig előfordulhat és az orvosi ellátásig szakszerű segítséget nyújthat a rászorulónak, ha megfelelően felszerelt és összeállított házi patikával rendelkezik.
Budapesti ügyeletek A II. ker ügyelet a Henger utcából a Bólyai u. 5-7 alá, a Budai Területi kórházba költözött Vidéki ügyeletek
Főoldal / Gyik / Hírlevél / Hasznos lehet / |